[{"img":"http://dka.oszk.hu/030300/030374/egyhaz.jpg","title":"Egyház a tudástársadalomban","description":"Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba 1. EGYHÁZ A TUDÁS-TÁRSADALOMBAN Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke www.strategiakutato.hu www.inco.hu www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu\r
2.\r
Bevezető tételek\r
3. \r
4. Milyen a globális világ természetrajza? a globalizáció szubsztanciálisan egységesülés az új típusú földi globalizáció magával hozta a lokális világok felemelkedését az európai keresztény világ egységes világ marad az európai nem keresztény világok is egységes világokká válnak a politikai Európa a szétszakítottság után az egységesülés felé halad a földi civilizáció értékprioritásai egymásra rímelnek\r
5.\r
Milyen lehet az információs kori Európa? a pénzipar nem örökké domináns gazdaság az információközpontú világmodell nyer tudásalapú társadalomgazdaság születik a jövő a tudástársadalom modell\r
az egyesült Európa új víziót hirdet a kulturális sokféleség hálózata terjed\r
nemzetállam helyett tudásállam? a lokalitások reneszánsza kezdődik\r
tudásközpontú életformák sokasága\r
6. Kiemelés: Egységes Európa lesz, államszövetség, de nekünk nem a politikai és gazdasági szövetség fontos, hanem az, hogy Európa a közös keresztény-keresztyén vallás és kultúra kontinense, Európa jövője nem(csak) a globális versenyben való helytálláson múlik, hanem a kereszténység minőségén, s a tudásközpontú Európa potenciálisan soha nem látott esélyeket teremt(het) a kereszténység újjászületésére\r
7. Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe? a vallástalan spiritualitás és az Istenközpontú vallásosság között lehet választani, a vita már régen nem az ateizmus és a teizmus között folyik, a személyes Istenélmény és a személytelen Istenélmény-nélküliség közötti különbség, Isten országában vagyunk, de nem tudjuk? új tudat és új lelkiség felfedezése\r
8. Van-e szükség új reformációra? mindig is szükség volt és van most milyen reformációra van szükség? m ilyen legyen a \r
21.századi Isten országa? milyen út vezet az Istenkirálysághoz? miért nem készül nálunk az új reformáció programja? \r
m i a régi és új szerepe a híveknek és lelkészeknek? hogyan lehetünk jobban az individualizált egyén személyes lelkivezetője? \r
az itthoni vallási piacon mivel és hogyan lehetünk tartósan sikeresek?\r
9. Hagyományos társadalmi szakadékok\r
1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok\r
2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok\r
3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok\r
4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok\r
5. Térségi szegények - térségi gazdagok\r
6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok\r
7. Családi szegények - családi gazdagok\r
10. \r
11. Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején:\r
1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok\r
2. Információ-szegények - információ-gazdagok\r
3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)\r
4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok\r
5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok\r
12. Kvantumlogika (QL)\r
Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem\r
Neumann János bővítése: igen - nem - lehet\r
Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad)\r
Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a van kitiltása)\r
értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.)\r
négy görbült dimenzióban:\r
igen ( n )igen ( 1 ) igen / nem nem ( 1 ) nem ( n )\r
13. \r
14. A szaknyelvek elkülönülése\r
Az információs társadalom alrendszerei elkülönült nyelvet használnak\r
A technológia nyelve, a gazdaság nyelve, a politika nyelve, a társadalom nyelve, stb.\r
A tudomány eredményei részben nyelvi akadályok miatt továbbra is lassan szivárognak be a köz(össégi)nyelvbe\r
A kommunikáció a politika és/vagy a tömegkultúra nyelvét használja\r
15. Az idolumok kezelése\r
Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára\r
Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok\r
Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata\r
Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nem-tudás szabvány üressége\r
16.\r
Az új szuperparadigmáról\r
17. A paradigma fogalma\r
Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át\r
A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigmaváltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben irracionális aktusok Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek-tudások, példák A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget új kognitív funkciót új beállítódást új világlátást - stb.\r
18. Új szuperparadigma és új elmélet\r
Új valóság a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb.\r
Új múlt időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei\r
Új technológia a szupertechnológiák forradalmi kora\r
Új gazdaság a tudásalapú hálózati gazdaság\r
Új tudat és új ember az ember és a tudat rekonstrukciója\r
19. Új szuperparadigma 2.\r
Új társadalom a tudástársadalom, az egységtársadalom\r
Új tudás a régi és az új tudás új szerepben\r
Új értelemadás az értelem visszaszerzése és újragondolása\r
Új jövő az új civilizáció és az új tudat új jövőt teremt\r
Új transzcendencia visszatalálás a spirituális létbe\r
20. Új elmélet, új filozófia A természettudományok egységes elmélete? A társadalomtudományok egységes elmélete? A szellemtudományok egységes elmélete? Az integrált egységes elmélet lehetetlen?\r
Elméletalkotás új módon\r
Elmélet vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt)\r
Igazság és hipotézis\r
21.\r
A valóság új felfedezései elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika\r
az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantum-vákuummal történő interakció eredménye \r
az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó)) \r
és végül a kvarkok a hypertér kutatása stb.\r
kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus \r
(emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása , stb.\r
tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges, \r
mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés \r
a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal , vagy nemcsak az ember stb.\r
intelligenciaelmélet\r
a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten-központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése , stb.\r
22.\r
halál utáni élet elmélete\r
a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése \r
(a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), sőt klinikai halál állapota nélkül a testelhagyás kipróbálása, gyakorlása, új létformák teremtése, stb.\r
káoszelmélet\r
a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai), de nem csak a természettudományokban\r
közgazdasági elméletek\r
a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte, \r
majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú tudás- és tehetségtőke - gazdaság, vagy társadalomgazdaság) korszaka érkezhet , stb.\r
jövőelmélet\r
tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövö a tudat - és a tudás társadalmainak különböző fokozatai , \r
de az érdemi áttörést csak az egységtársadalom világa hozhatja, amelynek téridő koordinátái ma ismeretlenek, stb.\r
23. Kvantum téridő kutatások felismerései\r
Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől\r
Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű\r
a kvantumfolyamatok valószínű eseményei: valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell)\r
szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet\r
a helyhez nem kötött hatások és események elve\r
választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?) Végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)\r
24.\r
A relativitás és a kvantumelmélet alapján a jelenlegi felismerések:\r
eltörlődik a tér és idő kettőssége\r
eltörlődik az anyag és tudat (tudatosság) kettőssége\r
eltörlődik a test és elme kettőssége\r
eltörlődik a vallás és tudomány kettőssége\r
25. Amire kevesen gondoltak\r
Minden régi kommunikációs eszköz (telefon, autó, mozi, hűtőgép, stb.) médiaeszközzé válik\r
A nemzetállami (politikai) televíziók egyirányú manipulálása helyett a globális médiarendszer kvázi-plurális tematizálása\r
A fogyasztó társadalom atomizált, izolált embere az új eszközökkel szuper-aktív kommunikációt folytat\r
A történelem nagy eseményei (ökológiai katasztrófák, katonai háborúk, stb.) egyenesben közvetített médiaesemények\r
A hatalmi (és tömegkulturális) eliteket a kommunikációs kor médiaderesre húzza és felszámolja a magánéletét\r
26. Technológia\r
Hagyományos papíralapú, nyomtatott napilapok, hetilapok, stb.\r
Hagyományos sugárzó televíziók, rádiók, stb.\r
Digitális műholdas csatornák\r
Mikrohullámú technológiák\r
Mobiltelefon technológiák, mobil hálózatok\r
Interaktív kábeltelevíziós csatornák\r
Internet-alapú rádiók, televíziók\r
Integrált globális és lokális technológiák (a hálózatok hálózata)\r
27. Technológiaelmélet és az előrejelzések\r
Technológia szerepe a társadalomban\r
Magastudás, szuperkreativitás, katonai-állami innováció, egyéni felfedezések\r
A technológia nyitott utat a globalizációnak?\r
Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat\r
A titkos lovas effektus\r
Két szuperhatalom technológiai előrejelzései\r
28. Új és globális kibertér? (UNESCO)\r
Az új technológiák, a planetáris hálózatok, a globalizálódás közvetlenül sokkolja a nemzetállamokat\r
A változások középpontjában egy új, saját téridőt kialakító kiber-galaxis születése van\r
Más kultúra: virtuális és planetáris alapokra épülő, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki\r
Az új kibertér interaktív, nem hierarchikus, széles skálájú kommunikációt folytat és egyesíti a világ tudásait\r
A hálózat felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre rendelkező műsoradók és vevők (transznacionális szegmens)\r
29. Az új kibertér alternatívái\r
Új, interaktív globális kormányzás az emberi társadalom irányítására (1)\r
A globális polgári társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése (2)\r
Az új infokommunikációs hálózatok segítségével a kollektív intelligencia létrehozása (3)\r
A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (4)\r
Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (5)\r
Az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki\r
30.\r
Az új típusú globalizáció és lokalizáció\r
31. Mi a globalizáció?\r
A globalizáció éppen annyira elválaszt, mint amennyire egyesít elválaszt, mialatt egyesít az elkülönülés oka ugyanis ugyanazok, mint amelyek elősegítik a világ egységesülését. Az üzleti élet, a pénzügyek, a kereskedelem és az információáramlás egész világra kiterjedő \r
dimenzióinak kialakulása mellett megindult egy lokalizáció, helyhez kötő folyamat is. (Zygmunt Bauman: Globalizáció)\r
32. A globalizáció törvényei\r
Az új globalizáció új fogalma\r
Globalizáció és lokalizáció egyszerre\r
Globalizáció funkcionalitás\r
szubsztancialitás\r
(egységesülés)\r
Kvantitatív és kvalitatív globalizáció\r
21. század első felétől: globlokál világ\r
33. A lokalizáció elmélete\r
A lokalizáció fogalma alávetett lokalitás\r
Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)\r
A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)\r
Az új társadalom első szintje\r
A virtuális lokalitás kvalitatív lokalitás?\r
Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek\r
34. LOKALITÁS SZERKEZET\r
Felső életvilág (régió, megye)\r
Alsó életvilág\r
Környező világ (kistérség, település)\r
Kéznéllévő világ (család, egyén)\r
Belső vált életvilág (a személyek felettes éne)\r
A globalizáció hatásai a lokalizáció viszontválaszai\r
Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe\r
35. Egyén a lokalitásban az ideális jövő\r
Életdíj garantált közelebb az egészséghez\r
Tudás(alapú)munka és szabadság\r
Korlátlan tudásszerzés\r
Digitális családi (tudás)ház és kert\r
Hálózati polgár az Internet-közösségekben\r
Közvetlen részvétel (e-demokrácia)\r
Spirituális azonosulás - megvilágosodás\r
36. \r
37.\r
Az új tudások és az új tudáselmélet\r
38. \r
39. Tudáselmélet új tudások\r
formafeletti tudások\r
formázott köztudások\r
formázatlan köztudások\r
személyes tudások\r
szuperformázott magastudások\r
uralkodó világtudások\r
alávetett domináns tudások\r
formázott egyenrangú tudások\r
40. Új hipotézisek emberről és tudat ról\r
41. Az egyén alapkonfliktusai\r
Azt hiszi, hogy:\r
Nincs erős tudat és lélek\r
Nincs megtartó család\r
Nincs közösségi védőgyűrű\r
Nincs közösségi-nemzeti identitás\r
Nincs személyes mozgástér\r
Nincs magas fokú köztudás\r
Nincs Isten vagy legalább transzcendencia\r
Nincs múlt- és jövőkép\r
42. Az egyén a modern világban\r
Az alattvaló egyén (belül)\r
Az alattvaló közpolgár (a politikai társadalomban)\r
Az alattvaló fogyasztó (a fogyasztói társadalomban)\r
Az alattvaló vállalkozó (a gazdaságban)\r
Az alattvaló állampolgár (a közigazgatásban)\r
Az alattvaló a negatív individualizáció\r
Az alattvaló a negatív közösségi lény\r
43. Az egyén (az egyes személy)\r
Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat meg\r
Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének\r
Az egyén jórészt külső korlátok nélkül tudáshoz juthat\r
A tudatfejlesztő kor közelében vagyunk\r
44. Az emberi vágy\r
Fizikai lét : a jólét elérése (evés, ivás, fedél)\r
Szellemi lét : hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma)\r
Természeti lét : a természeti javak megőrzése (levegő, víz, szárazföld, energia, stb.)\r
Egészségi lét : a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható)\r
Közösségi lét : nincs végletes egyedüllét és újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.)\r
Spirituális lét : visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)\r
45. A tudat értelmezése 1.\r
Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves egységet alkot)\r
A tudat testtől, anyagtól független szellem/energia (régi-új állítás)\r
Az isteni egész egyéni darabja (teológia)\r
Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció)\r
A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet)\r
A mai neurológia többszörös éneket észlel minden emberi agyban\r
46. A tudat 2.\r
Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal (pszichológia)\r
az elme nem marad az agyban, helyhez nem kötött módon áthatol/túllép a téridőn (Evans H. Walker-elmélet)\r
A világról való - térhez-időhöz kötött - személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet)\r
A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet)\r
Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia)\r
47. A h agyomány értelmezése\r
A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált.\r
Hagyomány típusok:\r
forma- és időfeletti hagyomány\r
formakötött és időfeletti hagyomány\r
formakötött és időkötött hagyomány\r
belső forma- és időfeletti hagyomány\r
belső formakötött és időkötött hagyomány\r
48. A hagyományalapú tudástársadalom ha a tudástársadalom alapja a magas szinten formázott (koncepcionális és vizionált) köz- és személyes tudás, akkor a feladat az, hogy: a múltról szóló köztudás minél inkább formázott legyen egyszerre szimbolikus és konkrét személyes- és köztudássá váljon a tudástársadalomban\r
49. Mi lesz a nemzetállamokkal? államok lesznek, de jórészt más típusúak nemzetek lesznek, de nem elsősorban államok az államok digitális információs államok a nemzetek alapvetően tudásnemzetek az új nemzetállamok közvetítenek globalizáció és lokalizáció között az egyházak közvetítenek az isteni világ és az emberek között az egyházak a nemzetek és az államok felett állnak\r
50. Mit válaszolunk? Ha a vallások is globalizálódnak, ha a protestáns egyházak is globális szereplővé válnak, \r
akkor a magyarországi protestáns egyházak csak attól magyarok, hogy Magyarországon vannak?\r
51.\r
Információs társadalom, tudástársadalom\r
52. INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 1.\r
Tudati-nyelvi termékek\r
Adat: egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-nyelvi alakzat\r
Információ : két adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról)\r
Ismeret : összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ\r
Tudás : értelmezett ismeretrendszer, átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új valóságkép)\r
Döntés : valóságváltoztatásra hasznosított tudásrendszer\r
53. INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 2.\r
Fizikai-technikai termékek\r
Jel : ember alkotta eszközzel továbbított információ\r
Értelmezett jel (Tudásjel) : ember alkotta eszközzel értelmezett információ- és ismeret-rendszer (nem ember alkotta tudás ember alkotta eszközzel)\r
JelDöntés : a tudásjelrendszerekkel döntéshozás és döntés-végrehajtás (nem ember alkotta tudásból nem emberi döntés - emberi kontrollal)\r
54. Információs és tudástársadalom\r
Az információs társadalom : ember alkotta eszközzel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise)\r
A tudás társadalom : az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise)\r
55. Információs és tudás társadalom elmélet belső paradigmái\r
Információs társadalom paradigma\r
Tudástársadalom paradigma\r
Tudattársadalom paradigma\r
Egységtársadalom paradigma\r
56. Az információs kor lépcsői\r
Információs kor (1980-2050?)\r
információs társadalom / jeltársadalom (1990-2010-20)\r
tudástársadalom / döntéstársadalom (2000-2030-50)\r
tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)\r
Egységkor (2050-?)\r
egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz egységesülése (2050-2070-90)\r
57. Régi tudástársadalmak\r
Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a kor magas és új tudására épülő társadalom\r
Az elmúlt nyolc-tízezer év társadalmai csökkenő mértékben a tudás társadalmai?\r
A vallások tudásai a legfontosabb társadalomformáló erők az Özönviz(ek) után?\r
Az ősi tudástársadalmak üzenetei egyelőre csak részben értelmezettek?\r
Hosszú még az út a régi tudások megszerzéséig?\r
58. Fejlesztési szintek\r
globális információs társadalom\r
európai információs társadalom\r
magyar információs társadalom\r
regionális információs társadalom avagy intelligens régió\r
intelligens kistérség\r
intelligens város és falu\r
59. ÚJ TÁRSADALOM\r
Globális társadalomszerkezet - káoszjellegű (globális és lokális központú) hálózati társadalom\r
Ökológiai társadalomgazdaság/etikai gazdaság\r
Tudás- és tudatfejlesztő társadalom\r
A digitális állam visszafejleszti a hatalom- és szuperhatalmi szférák mindenek fölötti státuszát\r
A mesterséges intelligencia és a spirituális intelligencia együttes szerepe\r
Társadalmi mobilitás - tudás-mobilitás, csoportként, de egyénenként is\r
60. Új társadalom lokális szinten\r
Lokális informális közösségi hálózatok\r
lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban\r
lokális logisztikai hálózatok\r
lokális hálózatok telefonon\r
lokális közösségi intézmények informális csoportjai\r
lokális kábeltelevíziós hálózatok\r
lokális Internet hálózatok, információs közösségek\r
lokális mobil Internet hálózatok\r
lokális spirituális hálózatok\r
A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi tudástársadalmak\r
61. A tudás társadalmának elmélete\r
1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad\r
2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem\r
3. A digitális állam a társadalomipar motorja\r
4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat\r
5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést\r
6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek\r
62. A tudás társadalmának elmélete 2.\r
7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté\r
8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az esélyegyenlőség lehetősége\r
9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív párbeszédet folytatnak\r
10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában\r
11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban töltődik fel magastudásokkal\r
12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon\r
13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések jönnek létre\r
63.\r
Tudásgazdaság\r
64. Új gazdaságelmélet\r
65. A tudásgazdaság\r
Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás\r
A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.)\r
Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható\r
Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot\r
66. A TÁRSADALOMGAZDASÁG\r
A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje vágtatva halad, \r
az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére\r
A gazdaság kilépett a gazdaság medréből ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, \r
az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára\r
Szociális piacgazdaság helyett a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság?\r
67. Új gazdaság helyben\r
gazdaság átterjed a helyi társadalomra is és a társadalom magához vonja a gazdaságot\r
a helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság a globális-nemzeti-lokális tudás bevonul a helyi gazdaságba is\r
lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető)\r
globális-lokális virtuális (e-)gazdaság\r
mindenki részvétele az új gazdaságban\r
mindenki nyereséget kap az új gazdaságban\r
a közösség természetes piacszervező\r
68. \r
69. \r
70. \r
71. \r
72. Hogyan születhet meg a magyar e-Content program?\r
Átfogó kormányprogramok szükségessége\r
A minisztériumok ágazati stratégiái (NKÖM, OM, IHM, GKM, stb.)\r
Magyar Tartalomipari Szövetség stratégiája (a tartalomfejlesztő gazdaság programja)\r
A tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek, könyvtárak, múzeumok, stb. ) elképzelései\r
Regionális e-content programok\r
73. Kultúrafejlesztés - tartalomfejlesztés\r
Információfejlesztésből - tudásfejlesztés\r
Kultúrafejlesztésből - tartalomfejlesztés\r
Három alapvető fejlesztési irány:\r
1. Az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése\r
2. A tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése\r
3. A tudás és kultúra e-piacterek létrehozása\r
Az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: a tartalomfejlesztés\r
Az európai tartalomfejlesztés: e-Content 2002-2005\r
74. A JÖVŐ ISKOLÁJA\r
Régi és új tudás együtt avagy tudás a kor magastudásához közeli színvonalon\r
A diák kutató-fejlesztő személyiséggé váljon\r
A pedagógus a tudás megszerzésének tudását magas szinten ismerő személyiség (szuper tudásközvetítő)\r
Iskolátlanitott iskola modell - az iskola tudás- és kreativitás műhely\r
Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és butaságok pompázása\r
Felkészítés a tudástársadalom korszakára, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre\r
75. Az egyetemipar dilemmái\r
Az európai egyetem intézményként, szervezetként az Ipari Kor foglya\r
Az európai egyetem a Régi Paradigmát tanítja\r
Az európai egyetemen a hallgatót nem készítik fel a tudástársadalomra\r
Az európai egyetemeken is a kutatás-fejlesztés (K+F) alulfinanszírozott Magyarország még itt sem tart\r
76. Az átmeneti egyetem lehetőségei\r
Az Egész tudását is oktatja\r
Az új tudásokat legalább önálló szakok keretében tanítja\r
Minden szakon két félévig tanítja a tudástársadalom elméletét és gyakorlatát\r
Minden egyetem regionális tudásközponttá válik\r
Az egyetemek mellett létrejönnek a tudományparkok\r
77. A jövő könyvtára\r
Minden könyvtárban a globális új tudás rendszerezve megtalálható legyen\r
Alapművek magyarul elérhetők legyenek (e-fordítás)\r
Minden könyvtárban a regionális tudás teljessége alapfelvétel\r
Minden könyvtár egyedi tudások gyűjtőhelye\r
Minden könyvtárban minden tudás elektronikusan elérhető legyen\r
e-Könyvtárak hálózata\r
78. A tudás-vezérelte életmód\r
A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban a munka többsége tudásmunka\r
A tudás(vezérelte) gazdaságban a munkaerő mindenekelőtt a tudását értékesíti\r
Egy emberi életút: több tudás megszerzése (több diploma), szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása\r
A munkaidő minden héten egy tanulónapot tartalmaz (élethossziglan tartó tanulás)\r
A tudástőke pénztőkére váltható\r
79.\r
Új demokrácia,\r
új politika?\r
80. Új állam és e-demokrácia elmélet\r
Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete\r
Az állam és a társadalom szétszakadt - az újravarrás egyelőre nem indult el\r
Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet-Európában is tarthatatlan\r
Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam leszereplése\r
A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz\r
Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia\r
A regionális fejlesztő állam erősödése\r
A biztonság-garantáló állam fontossabbá válik\r
81. E-demokrácia - e-közigazgatás\r
az elektronikus virtuális-démosz megszületése\r
út a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell)\r
a globális és lokális demokrácia intézményesülése\r
a választó joggal való élés e-kiterjesztése\r
a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése\r
az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése\r
e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése\r
a posztmodern demokráciaelmélet kialakulása\r
82. Információs kor politikai nyelven\r
Harminc éve már japán kormányprogram\r
Európa húsz évet késik Bangemann-jelentés\r
2000-től: Az Európai Unióban e-Europe stratégia\r
Minden tagállamban stratégia és operatív program\r
Minden tagállamban regionális fejlesztések (lásd intelligens régiók, városok, stb.)\r
Orbán-kormány: NITS, Medgyessy-kormány: MITS\r
83.\r
Új kozmológia, új transzcendencia\r
84. Kozmológia új világegyetem koncepciók (példák)?\r
a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István)\r
a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László)\r
85. Protestáns stratégia kérdései 1.\r
minél több egyes emberben elmélyülhessen a személyes azonosulás Istennel\r
a megszentelt élet gyakorlása, amelynek változatlanul része a szeretetadás képessége és gyakorlata\r
a nemzet új (tudás- és tudatközpontúságra koncentráló) szerepet kaphat az egyesülő kontinensen\r
a protestánsok a tudáskor új tudásvilágát értsék meg s fogadják el\r
a tudáskor, a globális és egyben lokális közösség alapvetően tanulással, oktatással sajátítható el\r
a z új korszak mediatizált kommunikációja adaptálódjon a református és evangélikus egyházba\r
86. Protestáns stratégia kérdései 2.\r
az új globális-lokális világba vetett gyülekezetek új (külső-belső) feladata tisztázódjon\r
az egyház lelkészei a tudásalapú kor sokrétű új követelményeinek minél maximálisabb szinten feleljenek meg\r
a presbitériumok tapasztalata érvényesüljön az új demokráciában\r
a gyülekezetek új, közösségépítő feladatokhoz jutnak a helyi társadalomban és közigazgatásban\r
az információs kor új szociális feladatainak elfogadása elkerülhetetlen\r
87. Protestáns stratégia kérdései 3.\r
a tudástársadalom kori keresztyén család új feladatai tudatosuljanak a családi cselekvésekben\r
az egyház intézményesült (nagy)szervezetként újuljon meg a tudásközpontú korban\r
az egyháznak mi legyen a magyar társadalom egészére vonatkozó jövőképe, egyáltalán hogyan hívja ezt a társadalom modellt, \r
és mit tegyen az új típusú, tudásközpontú társadalom építéséért?\r
a református és protestáns vallásnak, egyháznak szüksége van új vagy megújított jövőképre, s stratégiai programra\r
88. \r
89.\r
Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 2.)\r
+ elsősorban a nemzeti összetartás (a nemzeti érzés, a kollektív nemzeti tudat és/vagy az új nemzet modell) egyháza\r
+ vezető célként szociális és oktató egyház, amely a sokféle bajban lévők számára menedéket kínál + az új paradigmák képviselője, \r
a 21. század (a spiritualizmus, a misztikus század) egyháza, belül és kívül is dialógus-egyház, pártolja a vallások/egyházak közötti együttműködést\r
+ kiemelten ismét teológiai és szellemi központ, s tudatosan (mediatizált) kommunikációs egyház\r
+ az ÚJ REFORMÁCIÓ egyházaként egyszerre több prioritást fogad el: például újra gyülekezeti egyház, ám újra szellemi-teológiai központ, \r
közben a 21. század egyháza, a tudástársadalom tudás-missziója, az új evangelizáció letéteményese, s kommunikációs egyház is\r
90. \r
91. \r
92. JÓ HÍR A Magyarországi Református Egyház elkészítette és az Evangélikus Egyház folyamatosan készíti az információs \r
és/ vagy tudáskorra, avagy a 21. század első felére szóló stratégiáját (szakrális szervezet új módon, digitális egyház, \r
egyházi portálok, intelligens egyházmegye, új tudások közvetítője, intelligens gyülekezetek, protestáns internetes televízió, stb.)\r
93.\r
Az új globális térszerkezetben\r
új lokalitás program\r
94. Új térelmélet új világszerkezet\r
95. GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET\r
Globális világ alapszerkezete:\r
első világ\r
második világ\r
harmadik-negyedik világ\r
és kimaradt világok\r
Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben\r
Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók)\r
Nemzetek/államok a kontinentális térszerkezetben\r
96. FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁS fordista régió: Alain Lipietz\r
Elkésett és összecsúszott magyar tér- és társadalom fejlődés\r
Fordista ipar fordista állam fordista iskola - fordista régió-megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus)\r
A társadalmi tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként)\r
Még részben a harminc-ötven évvel korábbi tér- és társadalom-felfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi \r
ember- és tudásfelfogások élnek tovább a tudományban és az oktatásban\r
97. ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT\r
Fordista térszerkezet fordista térelmélet\r
Posztfordista időszerkezet posztfordista (fordista) időtér elmélet\r
Információs térszerkezet globális információstér-elmélet\r
Tudásközpontú téridő szerkezet integrált tudástéridő-elmélet\r
Kvantum téridőszerkezet univerzális kvantumtéridő-elmélet\r
Öt modell együtt: intelligens térszerkezet elmélet\r
98. Intelligens régiók\r
99. Intelligens kistérség\r
Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ\r
A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja\r
Az intelligens életvilág szülőhelye\r
A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba\r
100.\r
Összefoglaló tételek\r
101. Integrált (leegyszerűsített) konklúziók\r
Sok valóság\r
Sok világegyetem, sok téridő\r
Sok globalizáció/lokalizáció\r
Sok társadalom és társadalmi téridő\r
Sok én és sok tudat minden emberben\r
Sok tudás, sok tudomány ugyanarról\r
102. A tudásosztály stratégiái\r
belenyugvás-belemerülés az életvilágba, a fél-tudások világába (a szellemi lét elvesztése)\r
beágyazódás az integrált hatalmi osztályba\r
kívül maradás az integrált hatalmi osztályból (új kritikai értelmiségi szerep)\r
szakértői hatalom megszerzése a világszerkezet szintjein (regionális, nemzeti, globális síkon)\r
a befelé koncentráló mintaélet és a másik ember szolgálata (kimunkált tudat, spirituális élet)\r
tudás és társadalmi innováció az információs korban\r
103. Az új globális értelemadások\r
Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése, stb.)\r
Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz cselekedetei a vég előtti legeslegutolsó pillanat, stb.)\r
Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő technorendszer, stb)\r
Pozitív értelemadások (az isteni valóság létezik a kereszténység reformja szembefordulás a modernnel új metafizika \r
spirituális cybervalóság és cyberpunk globális tudás- és tudatalapú kor, stb.)\r
Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő transzperszonális valóság vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.)\r
104. \r
105. \r
106. Jövöforgatókönyvek 2100-ig\r
Első korszak: 1990-2020 (2030)\r
információközpontú társadalom\r
Második korszak: 2010-2050(2070)\r
tudás- és majd tudatközpontú társadalom\r
Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól\r
egységközpontú társadalom\r
107. \r
108. magyar","topics":["vallás","egyház","egyháztörténet","társadalom","tudás alapú társadalom","modern társadalom","információs társadalom","információ"],"id":"030374"}]

#modern társadalom

Egyház a tudástársadalomban